Rozsdásodhat a rozsdamentes acél?

Bevezetés

Ha a 10,5% krómtartalom feletti nemesacélokat vesszük figyelembe, akkor a rozsda keletkezését nem lehet eleve kizárni. Hibás kezelés és feldolgozás vagy szerkezeti hiányosságok esetén még a 20% feletti krómtartalmú és a 8% feletti nikkeltartalmú ausztenites nemesacélok is rozsdásodhatnak.

A passzív réteg

A nemesacélok is ugyanúgy reagálnak az oxigénre, mint a normál acélok és oxidréteget képeznek. A normál acél esetén az oxigén a meglévő vasatomokkal reagál és porózus felületet alakít ki, ami lehetővé teszi a további reakciókat. Ez a munkadarab teljes elrozsdásodásához vezethet. A nem rozsdásodó nemesacélnál az oxigén ezzel szemben az acél relatív magas koncentrációban jelen lévő krómatomjaival lép reakcióba. A króm- és oxigénatomok tömör oxidréteget képeznek, amely megakadályozza a további reakciót. Ezt az oxidréteget a környezettel szembeni semlegessége miatt passzív rétegnek is nevezik. A passzív réteg megjelenése, ill. tartóssága elsősorban az acélötvözet összetételétől függ.

Korrózió

A nem rozsdásodó nemesacéloknál a rozsda keletkezésének két oka van:

  • a passzív réteg nem tudott kialakulni, vagy
  • a passzív réteg megsérült

A passzív réteg kialakulását csak magas szintű tisztasággal lehet segíteni. A megdolgozott felületeket alaposan meg kell tisztítani minden maradványtól.


Az alábbiakban leírt korróziófajták a passzív réteg megsérüléséből erednek:

Erodáló felületi korrózió

Az erodáló felületi korrózió a munkadarab felületét egyenletesen erodálja. Ez a korróziófajta akkor lép fel, ha a munkadarab felületével savak vagy erős lúgok lépnek hatásba. Ha az éves erodálási ráta 0,1 mm alatt van, akkor az anyag felületi korrózióval szembeni ellenállása kielégítő.

Lyukkorrózió (lepattogzás)

A lyukkorrózió akkor lép fel, ha a passzív réteg egy adott helyen átszakad. Az átszakadásért a kloridionok felelősek, amik az elektrolit jelenlétében a passzív réteg képződéséhez szükséges krómatomokat a nemesfémtől elvonják. Tűszúrásszerű lyukak keletkeznek. A lerakódások, idegen rozsda, salakmaradvány vagy az elszíneződések jelenléte felerősíti a lyukkorróziót.

Kristályszerkezeti korrózió

A kristályszerkezeti korrózió akkor léphet fel, ha hő hatása alatt a rácsszerkezet széleken krómkarbidok választódnak ki, és savas közeg jelenléte mellett oldatot alkotnak. Ez a következő hőmérsékleteknél következik be:

  • ausztenites acélok 450 °C - 850 °C
  • Ferrites acélok több mint 900 °C felett

 

A kristályszerkezeti korrózió napjainkban, helyes munkadarab-kiválasztás mellett már nem játszik szerepet.

Kontaktkorrózió (galvanikus korrózió)

A kontaktkorrózió akkor jön létre, ha különböző fémes anyagok elektrolit jelenlétében érintkeznek egymással. A kevésbé nemes anyagot megtámadja és oldatot alkot. A nem rozsdásodó acélok a legtöbb más fémes anyaggal szemben nemesek.

Vissza a csiszolási tudástárhoz